A miskolci önkormányzat félmilliárd forintos bevételre számít az ingatlaneladásokból, amelyek között két korábbi iskolaépület is szerepel. A városvezetés szerint a vagyonértékesítés szükséges a költségvetési egyensúly fenntartásához.
A májusi közgyűlésen zöld utat kapott az ingatlanértékesítési terv, amely számos, már korábban is eladásra szánt ingatlant tartalmaz. Major Melinda, a Miskolc Holding ingatlanértékesítési vezetője szerint ezek olyan objektumok, amelyekre az előző városvezetés idején sem találtak vevőt az akkori feltételekkel.
És hogy miért van szükség minderre? A Nemzetgazdasági Minisztérium által április 30-án közzétett jogszabálytervezete újabb 92 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól egy frissen fabrikált plusz adóval, amely a helyi iparűzési adó többletbevételeit csapja le teljes egészében, mindenféle indoklás nélkül.
A nagyvárosok járnak a legrosszabbul: Miskolc 685, Debrecen 655, Szeged 588 millió forintot veszít. A helyzet pikantériája, hogy nemcsak ellenzéki, de kormánypárti polgármesterek is tiltakoznak – ami jelzi, hogy a helyi érdekek itt erősebbek a pártlojalitásnál.
Miskolc különösen keserű helyzetben van: már idén is hatmilliárd forint távozott a város kasszájából a központi költségvetés felé. Korábban elvették a gépjárműadó-bevételeket, megszüntették a közösségi közlekedés támogatását, most pedig még saját pénzük felhasználásához is engedélyt kell kérniük. Az intézkedés lényege egyszerű: amit a helyi önkormányzatok okos gazdálkodással többletként termeltek, azt a kormány most teljes egészében beszippantja. Ez veszélyezteti Miskolc 2025-ös terveit – gyakorlatilag kevesebb szolgáltatást kapnak a helyiek, miközben adójukat rendesen befizetik.
A mostani miskolci ingatlankínálatban szerepelnek a miskolctapolcai Kiss József utcai üres telkek, amelyek jelenleg gondozatlan, gazos állapotban várják sorsukat. Tóth-Szántai József polgármester reményei szerint ezek értékesítésével fiatal családokat tudnak a városban tartani.
Emellett ipari fejlesztésre alkalmas területek is gazdát keresnek a Szondi György és Zsigmondi utcában. Az önkormányzat számítása szerint ezek helyi vállalkozók számára lehetnek vonzóak, így hozzájárulhatnak a gazdasági fejlesztéshez.
A terv legérdekesebb része a két korábbi oktatási intézmény sorsa. A Szén utcai volt iskolaépület és a Debreczeni téri kollégium is új tulajdonost keres – felújítási kötelezettséggel.
A Szén utcai iskola története szorosan összefonódik Pereces múltjával. Az 1896-ban épült, majd 1905-ben emelettel bővített épület a bányász település gyermekeinek oktatását szolgálta évtizedekig. A helyi jelentőségű védett épület a bányászat megszűnése után még működött egy ideig, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkoztak benne. Később azonban a kihasználatlanság miatt bezárták, és azóta üresen áll.
Az épületre korábban 89,2 millió forintot kértek, de vevő nem akadt rá. 2024 végén ugyan érkezett szóbeli ajánlat, de szerződés nem született. Most valamivel olcsóbban, 87,4 millió forintért próbálkoznak újra.
A Debreczeni Márton téren található volt kollégium még nagyobb falat: a földszint plusz három emeletes épület 2454 négyzetméter hasznos területtel rendelkezik. A pincében mosókonyha, közösségi és klubszoba található, míg a többi szinten kollégiumi szobák és közösségi helyiségek kaptak helyet. Az épület árát már egyszer leszállították: a 2023-as 144 millió forint helyett most 141,3 millióért kínálják.
A témában megoszlottak a vélemények. Pakusza Zoltán szerint az iskolaépületek eladásából származó pénzt Perecesre kellene költeni, míg Szopkó Tibor ellentmondást lát abban, hogy a városvezetés korábban azt ígérte, nem ad el vagyont, most mégis ezt teszi – ráadásul olcsóbban, mint korábban.
Molnár Péter pragmatikusan fogalmazott: az eladási árat a piac szabja meg, és jó lenne olyan befektető a Debreczeni térre, aki felújítaná az épületet. Mokrai Mihály és Hojnyák Dávid egyaránt az értékesítés mellett érveltek, kiemelve, hogy az önkormányzatnak szüksége van a plusz bevételre, az épületek pedig jelenlegi állapotukban semmilyen funkciót nem látnak el.
Tóth-Szántai József polgármester beismerte: “Szomorú volt látni, hogy iskolák zártak be”, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatják majd a képviselőket és a közvéleményt a volt iskolaépületek sorsáról.
Az ingatlaneladási terv jól mutatja a kisebb magyar városok dilemmáját: egyrészt szükség van a bevételre a költségvetési egyensúly fenntartásához, másrészt fájdalmas látni, ahogy a közösségi funkciót betöltő épületek magánkézbe kerülnek. A kérdés most az, hogy találnak-e olyan vevőket, akik nemcsak megfizetik az árat, hanem érdemben is hasznosítják ezeket az értékes ingatlanokat.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
